Még mindig a székely szakasz

Alapos vizsgálatnak vetik alá, keresztkérdésekkel teli kérdőíveket töltetnek ki azokkal a személyekkel, akik be akarnak lépni a Székely Szakaszba, a Magyar Gárda székelyföldi szervezetébe - írja szerdai számában az Adevarul.

A bukaresti napilap az előző naphoz hasonlóan ezúttal is két teljes újságoldalt szentel a Magyarországon betiltott szervezet székelyföldi "alegységének". Mostani számában leírja, hogy ismeretei szerint milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki be akar lépni a Magyar Gárda Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakaszába.
A lap szerint az illetőt alaposan megvizsgálják, a lehető legtöbb információt összegyűjtik róla, hogy megállapítsák: megfelel-e a tagsággal járó követelményeknek, "profilja" illeszkedik-e a szervezet tevékenységéhez és céljaihoz. Többféle kérdőívet is ki kell töltenie, amelyeken számos keresztkérdés is szerepel, de elsősorban arra kell válaszolnia, hogy miért akar a szakasz tagja vagy szimpatizánsa lenni.

A román újság tudni véli, hogy a tagok rendkívül kemény fizikai kiképzéseket kapnak az Úz völgyében (Valea Uzului) és az 1 801 méter magasan fekvő Madarasi-csúcson (Varful Madaras). A lap tévesen azt írja, hogy a kiképző egy bizonyos Magyarósi Árpád Szovátáról, vagyis az írás szerzője nem tudja, hogy az illető már nincs életben, tavaly Bolíviában lelőtték. Ismételten idézi a szakasz tevékenységében fő szerepet játszó Csibi Barnát, aki nem ismeri el, hogy az említett kiképzések félkatonai jellegűek lennének.

Hibákat is vét a Magyar Gárda székely szakaszáról szóló cikk

A riport másik felében az Adevarul röviden bemutat két másik erdélyi szervezetet, amelyeket a Magyar Gárdához hasonlónak nevez. Ezek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). Ez utóbbiakról megállapítja, hogy egyebek között a trianoni szerződés érvénytelenítését és Nagy-Magyarország visszaállítását követelik. Külön keretes ismertetőben a lap a román olvasók kedvéért ismerteti, mi is volt az a trianoni szerződés.

Egy másik keretes írásban egy román pszichológus és egy ugyancsak román szociológus fejti ki véleményét. Szerintük a Magyar Gárdába olyan emberek kérik felvételüket, akiknek nem sikerült megfelelően beilleszkedniük a társadalomba, frusztrációikra és gátlásaikra úgy keresnek megoldást, hogy ilyen jellegű szervezetben kommunikáljanak a külvilággal.
A riportban egyébként szerepel egy mondat, amely szerint a Bukarest és Budapest között az utóbbi években kialakult kitűnő kapcsolatok nagyban hozzájárulnak a szélsőséges szervezetek egyes erőszakos cselekményeinek a megelőzéséhez.